Kevés, vagy sok

Sokszor feltettem már magamnak a kérdést az idővel kapcsolatban, 
hogy ami a rendelkezésemre áll, az kevés-e, vagy sok!?

Egyszerű a válasz éppen annyi, amennyire szükségem van.

Mindenkinek annyi idő áll a rendelkezésére, amennyi ahhoz szükséges,
hogy a jelenlegi inkarnációjában  vállalt feladatait teljesíthesse.

Tehát éppen elegendő, se sok, se kevés.

Az időről néhány gondolatot még olvashattok a lenti képen.

Gondoljátok csak el;-
a múlt már nem létezik, a jövő még nem, 
tehát ebből következik,
hogy más nincs csupán az az egyetlen pillanat, amelyet éppen most élsz át!

Tudom ez így túl egyszerűnek tűnik, de bizony ez annyira bonyolult,
hogy a most-ot annyira követik egymás utániságban a most-ok,
hogy a pillanat tört része alatt, múlttá lesznek.

Ezért kell az életünket olyan most-ok sorozatával felépíteni,
amelyeket majd, ha a végső számadásnál eléd tesznek,
soha ne kelljen egyetlen pillanatát sem szégyellni.

A múlt, a jelen, és a jövő a most-ok halmaza, 
amelyekből felépítetted az életed.

Ezek a pillanatok azok, amelyek a cselekedeteid tükrében megmutatják, 
hogy ki voltál, ki vagy, és kivé válsz, ha ezen az úton haladsz!

Egyetlen tanácsom van csak ezzel kapcsolatban számodra!
Ha az utadon végig úgy haladsz, hogy közben jó érzések kísérnek,
akkor a saját utadat járod!

Ha negatívak az érzelmeid, ha nem érzed jól magad, ha fusztrált, ideges vagy,
akkor biztos lehetsz abban, hogy nem a saját utadat járod,
valahol, valamikor eltévedtél!

Ne aggódj, van elég időd arra, hogy rátalálj a saját ösvényedre!

Ne feledd, az idő nem létezik!